A gyulladás a test segélykérő jelzése
A gyulladás az a mód, ahogyan a szervezetünk jelzi, hogy valami kibillentette az egyensúlyunkat. Lehet ez sérülés, fertőzés, de lehet túl sok stressz, harag, melegítő étel, vagy alváshiány is. Ez a "belső tűz" rövid ideig hasznos, mert támogatja a gyógyulást, védi a szervezetet. De ha tartósan fennmarad, már nem segít, hanem rombol. Ilyenkor nemcsak a szöveteket károsítja, hanem rontja az életminőséget is.
A mai, modern életvitel szinte garantálja a gyulladásos folyamatok megjelenését, különösen a bélrendszerben. Túlfőzött, feldolgozott, meleg-jellegű ételek, mozgáshiány, állandó túlterheltség, és egyre kevesebb belső figyelem. A test nem felejt. Ha a haragot, belső feszültséget, érzelmi túlterheltségeket nem dolgozzuk fel, az előbb-utóbb biológiai szinten is megjelenik, akár a vérképben is, hiszen károsítja a sejtjeinket. Ezt nevezzük pszichoszomatikus megbetegedéseknek.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint a krónikus gyulladásos reakciók méregként hatnak szervezetünkre. Ugyanis ezek a lappangó tüzek a szervezetben kiváltó okai lehetnek a szív- és érrendszeri megbetegedésnek vagy a ráknak, esetleg a cukorbetegségnek, a gyomorfekélynek, a gyulladásos bélbetegségeknek, idegbetegségeknek, ízületi betegségeknek és az Alzheimer-kórnak.
Ma már tudjuk, hogy az érrendszeri katasztrófákhoz vezető érfali károsodások kialakulásának köze van a krónikus gyulladásos "tűzfészkekhez", valamint azt is, hogy a "klasszikus kockázati tényezők" (pl. magas koleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás) nem tehetők felelőssé minden szívinfarktusért, embóliáért, agyvérzésért. A statisztikák szerint minden szívinfarktus 50%-a normális koleszterinszint ellenére alakul ki. Továbbá az infarktusok és agyvérzések több mint kétharmada olyan érszakaszokon következik be, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kismértékben voltak beszűkülve.
A gyulladt ízületekben összegyűlt immunsejtek nemcsak az ízületekre korlátozzák ténykedésüket. Az általuk nagy mennyiségben termelt, gyulladást kiváltó anyagok az érpályákon keresztül elárasztják egész szervezetünket. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy ezeket a kémiai jeleket a véredények sejtjei is "meghallják". Végül e helyeken is immunsejtek gyűlnek össze, és a véredények belső falát is megtámadják. Az erek gyulladásos folyamatainak kialakulásában a szabad gyökök is fontos szerepet játszanak. Ezek az agresszív molekulák "oxidálják" a koleszterint. A túlsúly tovább súlyosbítja a helyzetet.
A cukoranyagcsere zavarai, amelyek cukorbetegséghez vezetnek, szintén kapcsolatba hozhatók a gyulladásos folyamatokkal: a cukor és más, gyorsan felszívódó szénhidrátok hosszú távon megterhelik a hasnyálmirigyet. Mindez odavezet, hogy e szervünk egyre kevesebb inzulint termel, illetve a szervezet sejtjei "érzéketlenné" válnak az inzulinnal szemben. A cukor a vérben marad, a hasnyálmirigy erőlködik, igyekszik még több inzulint termelni. E folyamat vége, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő képessége kimerül, és ez az életfontosságú hormon hiányzik szervezetünkből: kialakul a cukorbetegség. De nem csak az, a folyamat során gyulladást előidéző anyagok is termelődnek, amelyek termelődését ezt megelőzően az inzulin fékezte. Ez a magyarázata annak, hogy a cukorbetegek vérében is kimutatható a gyulladásra jellemző marker anyagok szintjének emelkedése.
Gyógyító étrend:
Ennek jellemzője, hogy sok omega-3 zsírsavat tartalmaz. Különösen bizonyos tengeri halak, pl. a lazac, a makréla, a hering és a tonhal gazdagok e gyulladásgátló hatású zsírsavban. Az értékes zsírsavak a vadhúsban is előfordulnak.
A gyümölcsök, zöldségek és a friss fűszernövények ideális alkotórészei a gyulladáscsökkentő étrendnek. A gyulladást illetően különösen értékes növények között megemlítendő minden káposztaféle, a hagymafélék, a fokhagyma és a turbolya. Az ezekben található kéntartalmú vegyületek nemcsak a baktériumokat pusztítják el, hanem a ráksejteket is. Hasonlóképpen ajánlhatók a bogyós gyümölcsök is, mint pl. az áfonya és a szeder.
A fitoterápia számos gyógynövényt ismer, amelyek kivonataival csillapítható az ízületi gyulladás. Megemlítendők az ördögkarom, a csalán, a fűzfakéreg vagy az indiai tömjén, pontosabban a boswellia serrata nevű fa gyantája. E növények hatásosságát számos tudományos vizsgálat igazolta.
Viszonylag új a dimetil-szulfoxid alkalmazása. A DMSO betűkkel rövidített hatóanyag természetes eredetű, kéntartalmú vegyület, amely számos fában, élelmiszerben, de a vérben is előfordul. Sok más hasznos hatása mellett a DMSO gátolja a gyulladást kiváltó enzimeket és a fehérvérsejtek megjelenését a gyulladt területen. Ráadásul elsőrangú szabadgyök-fogó is. A klinikai vizsgálatok szerint fájdalomcsillapító hatása kitűnő, és a morfinhoz hasonlítható.
Az elmúlt tíz esztendőben a vegyészek alapos analízisnek vetették alá a csipkebokor termését, és több klinikai kísérletet is végeztek, hogy igazolják a termések hatékonyságát ízületi gyulladásokban. Mára sikerült azonosítani a gyógyhatásért felelős hatóanyagot is – egy cukrokból és zsírsavakból álló vegyületet, a galaktolipidet (GOPO). A skandináv vizsgálatok eredménye szerint ez a vegyület képes gátolni azt a folyamatot, amellyel az immunsejtek újabb sejteket hívnak a gyulladásos góchoz. Ezzel csökkenthető a gyulladásos anyagcseretermékek mennyisége, enyhül a gyulladás, megakadályozható a folyamat idültté válása. Ráadásul a csipkebogyó képes fékezni a porcot megtámadó és koptató szabad gyökök működését.
A standardizált csipkebogyó-kivonatot tartalmazó készítményekkel végzett klinikai vizsgálatok jogos reménnyel töltik el az artrózisban szenvedőket. A csípő- és térdízületi panaszokban szenvedő betegek többségénél háromheti rendszeres szedés után jelentősen enyhültek a fájdalmak.
Tartsuk tehát szem előtt: a teljes életmódváltás, a helyes és gyógyító étrend kialakítása és betartása, a mindennapi testmozgás bevezetése, a stresszkezelés művészetének elsajátítása, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás biztosítása - mind-mind szükségesek ahhoz, hogy a gyulladásainkat száműzhessük a szervezetünkből.
... mert a minőségi Élet itt kezdődik.